Emlékeim fotókönyvben

Egy korábbi bejegyzésben már dilemmáztam azon, hogy a 2011-es évről szóló családi fotókönyv milyen méretű legyen. A kirándulások, nyaralások, sőt kislányom első fotókönyve is 21x21-es méretben készült. Igaz az utóbbi fotópapíros verzióban. Kivétel nélkül szépségesek lettek. Viszont most nyáron volt egy remek akció 30x30-as fotókönyv készítésére és ezt kihasználva villámsebességgel összeállítottam az idei balcsis kalandjainkról szóló könyvünket. Nagy izgalommal vártam, hogy elkészüljön ez a könyv, és hát a kézhez kapott végeredmény teljesen lenyűgözött. Fantasztikusan jó ez a méret! Rengeteg kép elfér egy oldalon, de a hatalmas méretben meghagyott oldalnyi fotók is pazarul mutatnak!!! Ezzel el is dőlt a kis belső vitám: az éves fotókönyv is 30x30-as méretben fog ezentúl készülni!

Készíthetném a fotóhálózat saját szerkesztőjével is, ahol pikk-pakk összeállna a könyv az előre megadott sablonok segítségével, de mint tudjuk én szeretem kissé „megbonyolítani” a saját dolgom és ps-ben készítem el az oldalakat, majd azokat háttérként illesztem be a szerkesztőbe. A szerkesztéshez én mindig a Krisssz -féle sablonokat használom! Köszönet érte!!!

Szerencsére az elmúlt év során már elkésztettem egy-egy oldalt előre, de még így is rengeteg a feldolgozandó fotó! Persze ez nem panasz, hiszen nagyon jó dolog elnosztalgiázni a tavalyi fotókon, miközben összeállítok egy-egy oldalt! Még csak egy év telt el és mégis milyen messzinek tűnik már az az idő! Kislányom hatalmasat nőtt azóta, no és hát még egy taggal bővült a kis családunk, persze ez a téma majd a 2012-es fotókönyvbe kerül! Jaj, párhuzamosan azt is muszáj csinálnom, hogy minden friss élményt egyből megörökítsek magamnak, hogy később – évek múlva – jó legyen elnosztalgiázni a kész album felett, feleleveníteni egy egy mosoly eredetét, vagy egy lefelé görbülő szájacska okát (szerencsére ez kevesebb van!).

Én most már véglegesen letettem a voksom a fotókönyvek mellett szemben a hagyományos albumokkal. Miért?

1: öröm a készítésük;

2: teljesen egyedivé alakíthatom,

plusz itt egy egy megjegyzés nem a fotó hátoldalára kerül, hanem akár mellé, rá, alá-fölé-körbe stb...:) írhatom a saját emlékeinket!;

3: csodás lapozgatni az elkészült „művet”

Számomra ez a legideálisabb formája az emlékek tárolásának. Szeretettel készítem a családomnak, gyermekeimnek, hogy emlékezzenek! Így nem csak a fotókon vagyok én is ott, de magában a készítésben, az alkotásban, és csak remélni tudom, hogy később majd – mikor nézegetik ezeket a könyveket - mindezt ők is tudni és érezni fogják! Na de mielőtt átcsapok teljes szentimentálisba mutatok is néhány elkészült oldalt a 2011-es könyvből (a kommentek még nem készültek el teljes egészében az oldalakhoz):

Két, márciusról szóló oldal:

Játszótéri pillanatok májusból:

Dunai oldal rengeteg lesz majd a könyvben:

És a karácsonyi egyik oldal is készen van már (ezt már korábban is mutattam):

És még mennyi oldal készül! :)
Remélem te is kedvet kapsz egy fotókönyv elkészítéséhez! Itt minden segítséget megtalálsz a kezdéshez! Jó szórakozást! :)